Melyek a beltéri levegőminőség tendenciái és ezek az emberi egészségre gyakorolt ​​hatásai?

Az amerikaiak átlagosan idejük 90 százalékát zárt térben töltik
1. Bizonyos szennyező anyagok beltéri koncentrációja jellemzően 2-5-ször magasabb, mint a tipikus kültéri koncentráció.
2. Azok az emberek, akik általában a leginkább ki vannak téve a szennyezés káros hatásainak (pl. nagyon fiatalok, idősek, szív- és érrendszeri vagy légúti betegségben szenvedők), általában több időt töltenek zárt térben.
3. Egyes szennyező anyagok beltéri koncentrációja az elmúlt évtizedekben megnőtt az energiahatékony épületépítés (amikor hiányzik a megfelelő gépi szellőzés a megfelelő légcsere biztosításához), rovarölő szerek, háztartási tisztítószerek miatt.

Szennyező anyagok és források
Tipikus szennyező anyagok a következők:
• Égési melléktermékek, mint például szén-monoxid, részecskék és a környezeti dohányfüst.
• Természetes eredetű anyagok, például radon, háziállatok szőrzete és penészgomba.
• Biológiai anyagok, például penész.
• Peszticidek, ólom és azbeszt.
• Ózon (egyes légtisztítókból).
• Különféle VOC-k különféle termékekből és anyagokból.

A legtöbb szennyező anyag, amely befolyásolja a beltéri levegő minőségét, az épületek belsejéből származik, de néhányuk kívülről is.
• Beltéri források (magán az épületen belüli források). A beltéri égésforrások, beleértve a dohányt, a fa- és szénfűtő- és főzőberendezéseket, valamint a kandallókat, káros égési melléktermékeket, például szén-monoxidot és részecskéket bocsátanak ki közvetlenül a beltéri környezetbe. A tisztítószerek, festékek, peszticidek és más általánosan használt termékek számos különféle vegyszert, köztük illékony szerves vegyületeket juttatnak be közvetlenül a beltéri levegőbe. Az építőanyagok szintén potenciális források, akár leromlott anyagokon keresztül (például az épületszigetelésből felszabaduló azbesztszálak), akár új anyagokból (például sajtolt fatermékekből származó vegyi gázkibocsátás). A beltéri levegőben lévő egyéb anyagok természetes eredetűek, mint például a radon, a penész és a háziállatszőr.

• Kültéri források: A kültéri levegőszennyező anyagok nyitott ajtókon, ablakokon, szellőzőrendszereken és szerkezeti repedéseken keresztül juthatnak be az épületekbe. Egyes szennyező anyagok az épületek alapjain keresztül jutnak be a beltérbe. A radon például a föld alatt képződik, amikor a kőzetekben és a talajban természetesen előforduló urán bomlik. A radon ezután a szerkezet repedésein vagy résein keresztül bejuthat az épületbe. A kéményekből származó káros füst visszajuthat a lakásokba, szennyezve az otthonok és a közösségek levegőjét. Azokon a területeken, ahol a talajvíz vagy a talaj szennyezett, az illékony vegyi anyagok ugyanezen folyamat révén bejuthatnak az épületekbe. A vízrendszerekben lévő illékony vegyszerek akkor is bejuthatnak a beltéri levegőbe, amikor az épületben élők vizet használnak (pl. zuhanyozás, főzés). Végül, amikor az emberek belépnek az épületekbe, véletlenül kívülről szennyeződést és port vihetnek be cipőikre és ruhájukra, valamint olyan szennyező anyagokat, amelyek ezekhez a részecskékhez tapadnak.

A beltéri levegő minőségét befolyásoló egyéb tényezők
Ezen túlmenően számos egyéb tényező is befolyásolhatja a beltéri levegő minőségét, beleértve a levegő cserearányait, a kültéri klímát, az időjárási viszonyokat és a lakók viselkedését. A külső levegő cserearánya fontos tényező a beltéri légszennyező anyagok koncentrációjának meghatározásában. A légcsere sebességét az épület tervezési, kivitelezési és üzemeltetési paraméterei befolyásolják, és végső soron a beszivárgás függvénye (a falak, padlók és mennyezetek nyílásain, illesztésein és repedésein, valamint ajtók és ablakok körül a levegő beáramlik a szerkezetbe), természetes szellőzés (a levegő az ablakokon és ajtókon keresztül nyitott áramláson keresztül áramlik) és a gépi szellőztetés (a levegőt egy szellőztető berendezés, például ventilátor vagy légkezelő rendszer kényszeríti a helyiségbe vagy a helyiségből kifelé).

A kültéri éghajlat és időjárási viszonyok, valamint a lakók viselkedése szintén befolyásolhatja a beltéri levegő minőségét. Az időjárási viszonyok befolyásolhatják, hogy az épületben lakók kinyitják-e vagy becsukják-e az ablakokat, és hogy használnak-e klímaberendezést, párásítót vagy fűtőberendezést, amelyek mindegyike befolyásolja a beltéri levegő minőségét. Bizonyos éghajlati viszonyok megnövelhetik a beltéri nedvesség és a penészgomba kialakulásának valószínűségét megfelelő szellőztetés vagy légkondicionálás nélkül.

Az emberi egészségre gyakorolt ​​hatás
A beltéri levegő szennyezőanyagaihoz kapcsolódó egészségügyi hatások a következők:
• Irritálja a szemet, az orrot és a torkot.
• Fejfájás, szédülés és fáradtság.
• Légúti betegségek, szívbetegségek és rák.

A beltéri levegő néhány gyakori szennyezője (pl. radon, részecskeszennyezés, szén-monoxid, Legionella) és az egészségügyi hatások közötti kapcsolat jól megalapozott.
• A radon ismert emberi rákkeltő anyag, és a tüdőrák második vezető okozója.

A szén-monoxid mérgező, és a beltéri környezetben a magas szén-monoxid-szintnek való rövid távú expozíció végzetes lehet.

A légionárius betegség, a tüdőgyulladás egy fajtája, amelyet a Legionella baktériumoknak való kitettség okoz, olyan épületekhez kapcsolódnak, amelyekben rosszul karbantartott légkondicionáló vagy fűtési rendszer található.

Számos beltéri levegőszennyező – poratka, penészgomba, háziállatszőr, környezeti dohányfüst, csótány allergének, részecskék stb. – „asztma-kiváltó”, ami azt jelenti, hogy egyes asztmás betegek asztmás rohamokat tapasztalhatnak az expozíció után.
Míg bizonyos szennyező anyagoknak káros egészségügyi hatásokat tulajdonítanak, bizonyos beltéri levegőminőségi problémák tudományos ismeretei még mindig fejlődnek.

Az egyik példa a "beteg épület szindróma", amely akkor fordul elő, amikor az épületben lakók hasonló tüneteket tapasztalnak, miután beléptek egy adott épületbe, amelyek az épület elhagyása után csökkennek vagy eltűnnek. Ezeket a tüneteket egyre inkább az épületek beltéri levegőjének különböző tulajdonságainak tulajdonítják.

A kutatók a beltéri levegő minősége és a hagyományosan az egészséggel nem összefüggő fontos kérdések, például a tanulók osztálytermi teljesítménye és a professzionális körülmények közötti produktivitás közötti kapcsolatot is tanulmányozták.

Egy másik fejlődő kutatási terület a „zöld épületek” tervezése, építése, üzemeltetése és karbantartása az energiahatékonyság és a beltéri levegő minőségének javítása érdekében.

ROE index
Bár sokat tudunk a beltéri levegőminőségi problémák széles skálájáról és a kapcsolódó egészségügyi hatásokról, jelenleg csak két, hosszú távú és minőségi adatokon alapuló beltéri levegőminőségi országos mutató áll rendelkezésre: a radon és a szérum kotinin (a dohányfüst-expozíció mértéke. Index.)

Különféle okok miatt a ROE mérőszámok nem fejleszthetők más beltéri levegőminőségi problémákra. Például nincs olyan országos megfigyelő hálózat, amely rutinszerűen mérné a levegő minőségét az otthonok, iskolák és irodaházak statisztikailag érvényes mintáján. Ez nem jelenti azt, hogy semmit sem tudunk a beltéri levegőminőségi problémák széles skálájáról és a kapcsolódó egészségügyi hatásokról. Ehelyett kormányzati publikációkból és tudományos irodalomból lehet információkat és adatokat gyűjteni ezekről a kérdésekről. Ezeket az adatokat nem ROE-mutatóként jelenítjük meg, mert nem reprezentatívak országosan, vagy nem tükröznek kellően hosszú időszakra vonatkozó problémákat.